Steve Jobsról kering olyan történet, hogy egyszer, amikor a liftben utazva az Apple egyik alkalmazottja elmesélte, hogy min dolgozik éppen, mire kiszálltak a liftből, az illetőnek már nem volt állása.
Durván hangzik? Minden bizonnyal, de melyik cégvezető örül annak, ha a beosztottjai olyasmin dolgoznak, ami szerinte tévút?
A vezetőség feladata, hogy világossá tegye az alkalmazottaknak, hogy a vállalatnak milyen stratégiai céljai vannak. Ezek a célkitűzések állandó veszélyben vannak: változik a vállalat belső- és külső környezete. Ahogy mondani szokták: egyetlen dolog biztos – a változás. Minden vezető szeretne tisztában lenni azzal, hogy a céljait milyen veszélyek fenyegetik, ezért érdemes a vállalati stratégiát évente felülvizsgálni, azaz felmérni a működési környezet változásait (SWOT-, PESTEL-, stakeholder elemzéssel) és megerősíteni vagy megváltoztatni a célkitűzéseket.
A kockázatok ismerete fontos elem, hiszen akkor mondhatjuk, hogy egy folyamatot megismertünk, ha feltérképeztük annak erőforrásait és kockázatait is. Ez a feladat a folyamatok fejlesztése miatt is fontos, hiszen a józan ész mellett a kockázatkezelés a folyamatfejlesztés legkézenfekvőbb eszköze.
A célkitűzések elérésére több út kínálkozik. Ha nincs kéznél a Jó boszorkány (aki elárulta Dorothynak, hogy a Sárgaköves úton juthat el Smaragdvárosba Ózhoz, a nagy varázslóhoz) akkor a számba jöhető stratégiai lehetőségeket értékelni kell, és azt kell kiválasztani, amelyik a vállalat számára leginkább megfelelő, az alkalmazottaknak legjobban elfogadható és a legnagyobb biztonsággal megvalósítható.
Ha erről a kiválasztásról még feljegyzés is készül, amelynek értékelési szempontja világosak, a pontozás pedig utólag is indokolható, akkor a tulajdonosok sem vádolhatják a vezetőket azzal, hogy ötletszerűen döntöttek egyik vagy másik opció mellett.
Néhány stratégiai cél fejlesztési projekttel valósul meg – ezeket nevezzük stratégiai projekteknek.
Mint minden projekt esetében, ezeket a projekteket is három fő fenyegetéstípus veszélyezteti: ha nem azt az eredményt éri el a projekt, ami a tervekben szerepelt, ha a projektben nem lehet tartani a határidőket, valamint, ha a projekt lényegesen többe kerül, mint az eltervezett költségkeret.
Könnyű belátni, hogy ha a stratégiai projektek nem sikeresek (vagy túl nagy áldozat árán érik el a kitűzött célt), akkor a vállalati stratégia sem tud teljesülni. Éppen ezért a projekt kockázatok figyelemmel kísérése kiemelkedően fontos feladat a cégek életében, hiszen szó szerint a vállalat jövője múlik a sikerességükön.