Minden vállalatnak elemi érdeke (kellene, hogy legyen) a korrupció elleni küzdelem, mert nem csak jó hírnevüket veszíthetik el, hanem anyagi veszteség is érheti őket.
A korrupciós kockázat mérése és kezelése része kell legyen az egységes kockázatkezelési keretrendszernek. A vállalatok korrupcióellenes tevékenysége két nagyobb körbe sorolható. Egyrészt számot kell tudniuk adni saját ezirányú erőfeszítéseikről: milyen szabályokat alkalmaznak a korrupció elleni harcban; milyen szervezeti egység és hogyan vizsgálja ennek érvényesülését; hogyan világítják át saját üzleti partnereiket. Ezt a nyilatkozatot és a hozzá kapcsolódó szabályzatot elérhetővé kell tenniük üzleti partnereiknek és a hatóságoknak.
Feltárt kockázatok
Egy ilyen megfelelési nyilatkozat viszont csak akkor lesz hiteles, ha a szervezet tényleg fel is méri a korrupciós kockázatokat. Ez a második, egyben nehezebb antikorrupciós
tevékenység, mondja Pflanzner Sándor, az ADAPTO Solutions fejlesztési vezetője.
A mostani járványhoz hasonló bizonytalan időszak világszerte növelheti a korrupciós
kockázatokat és a társadalmi bizalmatlanságot. Egy vállalatnál három tipikus területen
ütheti fel a fejét a korrupció. Az első, amikor a beszerzőnek fizet a beszállító, hogy tőle (vagy a piaci ár felett) vásároljanak. A második esetben ugyanennek a vállalatnak az értékesítője vesztegeti meg a vevője képviselőjét (vagy az ügyben érintett hivatalnokot), hogy tőle vásároljon. Ez látszólag a cég érdekében történik. A jogellenes viselkedés azonban veszélyezteti a vállalat jó hírét, működését, piaci pozícióját. Végül a harmadik hangsúlyos terület a HR lehet, ha maga a felvételi folyamat korrupt, az alkalmasság helyett az uram-bátyám kapcsolatok érvényesülnek, vagy olyanok is átcsúsznak a rostán, akik maguk is korrupciós veszélyt jelentenek.
Számok alapján dönthetnek
A korrupciós kockázat valószínűségének kiszámítása kockázati faktorok alapján történik, amelynek segítségével az egyes üzletek, szerződések rizikóját is értékelni lehet. (A számba jöhető faktorokról lásd a keretet!) Így több tényezőt figyelembe véve, egységes mutató képezhető egy-egy terület, folyamat, tevékenység vagy szerződés korrupciós kockázatainak leírására. Önmagában már ez is óriási segítség a menedzsment számára, hiszen számszerűsítve kiderülhet, milyen korrupciós kockázattal kell számolni adott esetben, és annak megfelelően tehetik meg az óvintézkedéseket. Még nagyobb azonban a hozzáadott érték, hangsúlyozza Pflanzner Sándor, ha a vállalat – az ADAPTO-éhoz hasonló keretrendszerben – működésének összes többi tényezőjét (folyamatok erőforrásait, információbiztonságot, környezetet, emberi erőforrást) is hasonló kockázatelemzésnek veti alá. Ebbe a rendszerbe illesztve a korrupciós kockázatokat, azok összehasonlíthatóvá válnak és a vezetőség az erre szánt erőforrásokat
optimálisan tudja elosztani, hogy a kockázatok elviselhető mértékűre csökkenjenek.
A kockázat faktorai
Az egyes ügyletek vagy tevékenységek korrupciós kockázatait az alábbi faktorok mentén szokták értékelni.
Országkockázat: mennyire tartják korruptnak az országot, amelynek cégével üzletet akarunk kötni.
Üzleti szektor kockázata: mennyire stratégiai jelentőségű az állam számára az adott szektor.
Tranzakciós kockázat: mekkora az adott ügylet átláthatósága, mekkora beleszólása a hatóságoknak az engedélyezésbe.
Üzleti lehetőség kockázata: milyen hosszú az alvállalkozói lánc, mennyire egyértelmű a törvényi szabályozottság.
Partnerkockázat: milyen eszközökkel és mekkora erővel küzd a leendő partner a korrupció ellen.
A cikket az ITBusiness magazin készítette Pflanzner Sándorral az ADAPTO Solutions fejlesztési vezetőjével.
Megjelent digitális és nyomtatott formában az ITB 2021 márciusi számában